<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>http://wiki.pegasos.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Exec</id>
	<title>Exec - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://wiki.pegasos.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Exec"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-02T13:30:45Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.39.10</generator>
	<entry>
		<id>http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;diff=516&amp;oldid=prev</id>
		<title>Neongod, 2007. december 11., 13:55-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;diff=516&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2007-12-11T13:55:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2007. december 11., 13:55-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legfontosabb függvénykönyvtár az [[AmigaOS]]-ben az exec.library, amely felfogható mikrokernelnek és függvénykönyvtárnak egyaránt. Ez ütemezőként működik a rendszerben futó task-ok számára, pre-emptív többfeladatos végrehajtást valósít meg prioritizált round-robin ütemezéssel. Az exec ezen túl hozzáférést biztosít más függvénykönyvtárakhoz valamint magasszintű folyamatok közötti kommunikációhoz, message passing használatával. (Más mikrokerneleknek teljesítménycsökkenést okoz az üzenetek másolása címterületek között de mivel az Amiga csak egy címterületet használ, ezért az exec message-passing nagyon hatékony.) Az egyedüli rögzített memóriacím az [[Amiga]] rendszerben ($00000004) az exec.library pointere, ami a többi könyvtár elérésére használható. Az exec tervezője és szerzője Carl Sassenrath.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legfontosabb függvénykönyvtár az [[AmigaOS]]-ben az exec.library, amely felfogható mikrokernelnek és függvénykönyvtárnak egyaránt. Ez ütemezőként működik a rendszerben futó task-ok számára, pre-emptív többfeladatos végrehajtást valósít meg prioritizált round-robin ütemezéssel. Az exec ezen túl hozzáférést biztosít más függvénykönyvtárakhoz valamint magasszintű folyamatok közötti kommunikációhoz, message passing használatával. (Más mikrokerneleknek teljesítménycsökkenést okoz az üzenetek másolása címterületek között de mivel az Amiga csak egy címterületet használ, ezért az exec message-passing nagyon hatékony.) Az egyedüli rögzített memóriacím az [[Amiga]] rendszerben ($00000004) az exec.library pointere, ami a többi könyvtár elérésére használható. Az exec tervezője és szerzője Carl Sassenrath.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br/&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br/&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Más hagyományos rendszerekkel ellentétben az exec kernel nem fut &amp;quot;privilegizáltan&amp;quot;. Korabeli operációs rendszerek a [[&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;M68k&lt;/del&gt;|68000]] processzorra, úgy is mint az [[Atari]] TOS és SunOS, trap utasításokat használtak a kernel függvények meghívására. Ez a kernel függvényeket a 68000 supervisor módjába kényszerítette, amíg a felhasználói programok nem-privilegizált módban futottak. Ezzel ellentétben, az exec függvényhívások a könyvtár ugrótáblájával vannak megvalósítva és a kernel kód user módban kerül végrehajtásra. Ha valamikor is a supervisor mód szükségessé válik, akár a kernel vagy a felhasználói programok számára, a Supervisor() vagy SuperState() funkciókkal történik annak a bekapcsolása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Más hagyományos rendszerekkel ellentétben az exec kernel nem fut &amp;quot;privilegizáltan&amp;quot;. Korabeli operációs rendszerek a [[&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;M68K&lt;/ins&gt;|68000]] processzorra, úgy is mint az [[Atari]] TOS és SunOS, trap utasításokat használtak a kernel függvények meghívására. Ez a kernel függvényeket a 68000 supervisor módjába kényszerítette, amíg a felhasználói programok nem-privilegizált módban futottak. Ezzel ellentétben, az exec függvényhívások a könyvtár ugrótáblájával vannak megvalósítva és a kernel kód user módban kerül végrehajtásra. Ha valamikor is a supervisor mód szükségessé válik, akár a kernel vagy a felhasználói programok számára, a Supervisor() vagy SuperState() funkciókkal történik annak a bekapcsolása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Neongod</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;diff=515&amp;oldid=prev</id>
		<title>Neongod, 2007. december 11., 13:55-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;diff=515&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2007-12-11T13:55:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2007. december 11., 13:55-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legfontosabb függvénykönyvtár az AmigaOS-ben az exec.library, amely felfogható mikrokernelnek és függvénykönyvtárnak egyaránt. Ez ütemezőként működik a rendszerben futó task-ok számára, pre-emptív többfeladatos végrehajtást valósít meg prioritizált round-robin ütemezéssel. Az exec ezen túl hozzáférést biztosít más függvénykönyvtárakhoz valamint magasszintű folyamatok közötti kommunikációhoz, message passing használatával. (Más mikrokerneleknek teljesítménycsökkenést okoz az üzenetek másolása címterületek között de mivel az Amiga csak egy címterületet használ, ezért az exec message-passing nagyon hatékony.) Az egyedüli rögzített memóriacím az Amiga rendszerben ($00000004) az exec.library pointere, ami a többi könyvtár elérésére használható. Az exec tervezője és szerzője Carl Sassenrath.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legfontosabb függvénykönyvtár az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[&lt;/ins&gt;AmigaOS&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;-ben az exec.library, amely felfogható mikrokernelnek és függvénykönyvtárnak egyaránt. Ez ütemezőként működik a rendszerben futó task-ok számára, pre-emptív többfeladatos végrehajtást valósít meg prioritizált round-robin ütemezéssel. Az exec ezen túl hozzáférést biztosít más függvénykönyvtárakhoz valamint magasszintű folyamatok közötti kommunikációhoz, message passing használatával. (Más mikrokerneleknek teljesítménycsökkenést okoz az üzenetek másolása címterületek között de mivel az Amiga csak egy címterületet használ, ezért az exec message-passing nagyon hatékony.) Az egyedüli rögzített memóriacím az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[&lt;/ins&gt;Amiga&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]] &lt;/ins&gt;rendszerben ($00000004) az exec.library pointere, ami a többi könyvtár elérésére használható. Az exec tervezője és szerzője Carl Sassenrath.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br/&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br/&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Más hagyományos rendszerekkel ellentétben az exec kernel nem fut &amp;quot;privilegizáltan&amp;quot;. Korabeli operációs rendszerek a 68000 processzorra, úgy is mint az Atari TOS és SunOS, trap utasításokat használtak a kernel függvények meghívására. Ez a kernel függvényeket a 68000 supervisor módjába kényszerítette, amíg a felhasználói programok nem-privilegizált módban futottak. Ezzel ellentétben, az exec függvényhívások a könyvtár ugrótáblájával vannak megvalósítva és a kernel kód user módban kerül végrehajtásra. Ha valamikor is a supervisor mód szükségessé válik, akár a kernel vagy a felhasználói programok számára, a Supervisor() vagy SuperState() funkciókkal történik annak a bekapcsolása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Más hagyományos rendszerekkel ellentétben az exec kernel nem fut &amp;quot;privilegizáltan&amp;quot;. Korabeli operációs rendszerek a &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[M68k|&lt;/ins&gt;68000&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]] &lt;/ins&gt;processzorra, úgy is mint az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[&lt;/ins&gt;Atari&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]] &lt;/ins&gt;TOS és SunOS, trap utasításokat használtak a kernel függvények meghívására. Ez a kernel függvényeket a 68000 supervisor módjába kényszerítette, amíg a felhasználói programok nem-privilegizált módban futottak. Ezzel ellentétben, az exec függvényhívások a könyvtár ugrótáblájával vannak megvalósítva és a kernel kód user módban kerül végrehajtásra. Ha valamikor is a supervisor mód szükségessé válik, akár a kernel vagy a felhasználói programok számára, a Supervisor() vagy SuperState() funkciókkal történik annak a bekapcsolása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Neongod</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;diff=249&amp;oldid=prev</id>
		<title>Artlace, 2007. október 2., 11:42-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;diff=249&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2007-10-02T11:42:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2007. október 2., 11:42-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legfontosabb függvénykönyvtár az AmigaOS-ben az exec.library, amely felfogható mikrokernelnek és függvénykönyvtárnak egyaránt. Ez ütemezőként működik a rendszerben futó task-ok számára, pre-emptív többfeladatos végrehajtást valósít meg prioritizált round-robin ütemezéssel. Az exec ezen túl hozzáférést biztosít más függvénykönyvtárakhoz valamint magasszintű folyamatok közötti kommunikációhoz, message passing használatával. (Más mikrokerneleknek teljesítménycsökkenést okoz az üzenetek másolása címterületek között de mivel az Amiga csak egy címterületet használ, ezért az exec message-passing nagyon hatékony.) Az egyedüli rögzített memóriacím az Amiga rendszerben ($00000004) az exec.library pointere ami a többi könyvtár elérésére használható. Az exec tervezője és szerzője Carl Sassenrath.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A legfontosabb függvénykönyvtár az AmigaOS-ben az exec.library, amely felfogható mikrokernelnek és függvénykönyvtárnak egyaránt. Ez ütemezőként működik a rendszerben futó task-ok számára, pre-emptív többfeladatos végrehajtást valósít meg prioritizált round-robin ütemezéssel. Az exec ezen túl hozzáférést biztosít más függvénykönyvtárakhoz valamint magasszintű folyamatok közötti kommunikációhoz, message passing használatával. (Más mikrokerneleknek teljesítménycsökkenést okoz az üzenetek másolása címterületek között de mivel az Amiga csak egy címterületet használ, ezért az exec message-passing nagyon hatékony.) Az egyedüli rögzített memóriacím az Amiga rendszerben ($00000004) az exec.library pointere&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;ami a többi könyvtár elérésére használható. Az exec tervezője és szerzője Carl Sassenrath.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br/&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br/&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Más hagyományos rendszerekkel ellentétben az exec kernel nem fut &amp;quot;privilegizáltan&amp;quot;. Korabeli operációs rendszerek a 68000 processzorra úgy is mint az &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Azari &lt;/del&gt;TOS és SunOS trap utasításokat használtak a kernel függvények meghívására. Ez a kernel függvényeket a 68000 supervisor módjába kényszerítette amíg a felhasználói programok nem-privilegizált módban futottak. Ezzel ellentétben, az exec függvényhívások a könyvtár ugrótáblájával vannak megvalósítva és a kernel kód user módban kerül végrehajtásra. Ha valamikor is a supervisor mód szükségessé válik, akár a kernel vagy a felhasználói programok számára, a Supervisor() vagy SuperState() funkciókkal történik annak a bekapcsolása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Más hagyományos rendszerekkel ellentétben az exec kernel nem fut &amp;quot;privilegizáltan&amp;quot;. Korabeli operációs rendszerek a 68000 processzorra&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;úgy is mint az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Atari &lt;/ins&gt;TOS és SunOS&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;trap utasításokat használtak a kernel függvények meghívására. Ez a kernel függvényeket a 68000 supervisor módjába kényszerítette&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;amíg a felhasználói programok nem-privilegizált módban futottak. Ezzel ellentétben, az exec függvényhívások a könyvtár ugrótáblájával vannak megvalósítva és a kernel kód user módban kerül végrehajtásra. Ha valamikor is a supervisor mód szükségessé válik, akár a kernel vagy a felhasználói programok számára, a Supervisor() vagy SuperState() funkciókkal történik annak a bekapcsolása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Artlace</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;diff=248&amp;oldid=prev</id>
		<title>Artlace: Exec</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=Exec&amp;diff=248&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2007-10-02T11:40:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Exec&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A legfontosabb függvénykönyvtár az AmigaOS-ben az exec.library, amely felfogható mikrokernelnek és függvénykönyvtárnak egyaránt. Ez ütemezőként működik a rendszerben futó task-ok számára, pre-emptív többfeladatos végrehajtást valósít meg prioritizált round-robin ütemezéssel. Az exec ezen túl hozzáférést biztosít más függvénykönyvtárakhoz valamint magasszintű folyamatok közötti kommunikációhoz, message passing használatával. (Más mikrokerneleknek teljesítménycsökkenést okoz az üzenetek másolása címterületek között de mivel az Amiga csak egy címterületet használ, ezért az exec message-passing nagyon hatékony.) Az egyedüli rögzített memóriacím az Amiga rendszerben ($00000004) az exec.library pointere ami a többi könyvtár elérésére használható. Az exec tervezője és szerzője Carl Sassenrath.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Más hagyományos rendszerekkel ellentétben az exec kernel nem fut &amp;quot;privilegizáltan&amp;quot;. Korabeli operációs rendszerek a 68000 processzorra úgy is mint az Azari TOS és SunOS trap utasításokat használtak a kernel függvények meghívására. Ez a kernel függvényeket a 68000 supervisor módjába kényszerítette amíg a felhasználói programok nem-privilegizált módban futottak. Ezzel ellentétben, az exec függvényhívások a könyvtár ugrótáblájával vannak megvalósítva és a kernel kód user módban kerül végrehajtásra. Ha valamikor is a supervisor mód szükségessé válik, akár a kernel vagy a felhasználói programok számára, a Supervisor() vagy SuperState() funkciókkal történik annak a bekapcsolása.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Artlace</name></author>
	</entry>
</feed>