http://wiki.pegasos.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=UNIX 2026-05-02T13:31:19Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.10 http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=UNIX&diff=1108&oldid=prev 2009-05-17T13:17:18Z

<p>unified look</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2009. május 17., 13:17-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1">1. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr> <tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az UNIX egy [[operációs rendszer]], amit a késői hatvanas, korai hetvenes években az AT&amp;T-nél fejlesztettek ki. Később egyes változatai részben szabad terjesztésűvé váltak, és a legtöbb cég elkészítette saját UNIX variánsát vagy klónját. Rengeteg más [[operációs rendszer]]re és számítógép platformra volt hatással. Közvetlenül pl. a [[BSD]], [[Linux]] és [[Mac OS X]] rendszerekre, közvetve azonban az [[AmigaOS]]-re és még a [[Windows]]-ra is.</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[</ins>UNIX<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">]] </ins>egy [[operációs rendszer]], amit a késői hatvanas, korai hetvenes években az AT&amp;T-nél fejlesztettek ki. Később egyes változatai részben szabad terjesztésűvé váltak, és a legtöbb cég elkészítette saját <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[</ins>UNIX<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">]] </ins>variánsát vagy klónját. Rengeteg más [[operációs rendszer]]re és számítógép platformra volt hatással. Közvetlenül pl. a [[BSD]], [[Linux]] és [[Mac OS X]] rendszerekre, közvetve azonban az [[AmigaOS]]-re és még a [[Windows]]-ra is.</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr> <tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az UNIX-szerű rendeszerek ma is a világ legszélesebb körben használt [[operációs rendszer]]ei között vannak, a csúcsteljesítményű szuperszámítógépektől a legkisebb beágyazott rendszerekig.</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[</ins>UNIX<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">]]</ins>-szerű rendeszerek ma is a világ legszélesebb körben használt [[operációs rendszer]]ei között vannak, a csúcsteljesítményű szuperszámítógépektől a legkisebb beágyazott rendszerekig.</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr> <tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Érdekesség, hogy egyes [[Amiga]] modelleket (pl. 3000UX) a [[Commodore]] cég saját UNIX változatával szállítottak.</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Érdekesség, hogy egyes [[Amiga]] modelleket (pl. 3000UX) a [[Commodore]] cég saját <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[</ins>UNIX<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">]] </ins>változatával szállítottak.</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr> <tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">=</del>== Külső hivatkozások <del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">=</del>==</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Külső hivatkozások ==</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [http://hup.hu Hungarian Unix Portal]</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [http://hup.hu Hungarian Unix Portal]</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [http://wiki.hup.hu/index.php/UNIX UNIX szócikk a HUPWikiben]</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [http://wiki.hup.hu/index.php/UNIX UNIX szócikk a HUPWikiben]</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [http://en.wikipedia.org/wiki/UNIX UNIX szócikk a Wikipédián (angol)]</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [http://en.wikipedia.org/wiki/UNIX UNIX szócikk a Wikipédián (angol)]</div></td></tr> </table>

Chain-Q http://wiki.pegasos.hu/index.php?title=UNIX&diff=1081&oldid=prev 2009-05-07T11:53:50Z

<p>lyúniksz száksz</p> <p><b>Új lap</b></p><div>Az UNIX egy [[operációs rendszer]], amit a késői hatvanas, korai hetvenes években az AT&amp;T-nél fejlesztettek ki. Később egyes változatai részben szabad terjesztésűvé váltak, és a legtöbb cég elkészítette saját UNIX variánsát vagy klónját. Rengeteg más [[operációs rendszer]]re és számítógép platformra volt hatással. Közvetlenül pl. a [[BSD]], [[Linux]] és [[Mac OS X]] rendszerekre, közvetve azonban az [[AmigaOS]]-re és még a [[Windows]]-ra is.<br /> <br /> Az UNIX-szerű rendeszerek ma is a világ legszélesebb körben használt [[operációs rendszer]]ei között vannak, a csúcsteljesítményű szuperszámítógépektől a legkisebb beágyazott rendszerekig.<br /> <br /> Érdekesség, hogy egyes [[Amiga]] modelleket (pl. 3000UX) a [[Commodore]] cég saját UNIX változatával szállítottak.<br /> <br /> === Külső hivatkozások ===<br /> * [http://hup.hu Hungarian Unix Portal]<br /> * [http://wiki.hup.hu/index.php/UNIX UNIX szócikk a HUPWikiben]<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/UNIX UNIX szócikk a Wikipédián (angol)]</div>

Chain-Q