„AmigaOS” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:AmigaLogo1.jpg|thumb|250px|Amiga logo]] | [[Image:AmigaLogo1.jpg|thumb|250px|Amiga logo]] | ||
[[Image:Wb_39.jpg|thumb|250px|Az AmigaOS 3.9 felhasználói felülete]] | |||
A [[Commodore]] [[Amiga]] gépek natív operációs rendszere, mely az [[Exec]] nevű kernelen alapszik és két alapvető részből áll. Az [[AmigaDOS]]-ból és a [[Workbench]] grafikus felületből. | A [[Commodore]] [[Amiga]] gépek natív operációs rendszere, mely az [[Exec]] nevű kernelen alapszik és két alapvető részből áll. Az [[AmigaDOS]]-ból és a [[Workbench]] grafikus felületből. | ||
== Ismertető == | == Ismertető == | ||
Az AmigaOS (és az [[Amiga]]) fejlesztését a [[Jay Miner]] által alapított Hi-Toro nevû cég kezdte el az 1980-as évek elején. Az első verzió (1.0) az Amiga1000 géppel látott napvilágot 1985-ben. Ez volt az elsõ olyan, nagyközönség számára készült operációs rendszer, amely több feladatot volt képes egyszerre ellátni ([[pre-emptive multitasking]]) és grafikus kezelõi felülettel ([[GUI]]) rendelkezett. | Az AmigaOS (és az [[Amiga]]) fejlesztését a [[Jay Miner]] által alapított Hi-Toro nevû cég kezdte el az 1980-as évek elején. Az első verzió (1.0) az Amiga1000 géppel látott napvilágot 1985-ben. Ez volt az elsõ olyan, nagyközönség számára készült operációs rendszer, amely több feladatot volt képes egyszerre ellátni ([[pre-emptive multitasking]]) és grafikus kezelõi felülettel ([[GUI]]) rendelkezett. Az AmigaOS további elõnyeihez tartozott az alacsony erõforrásigény. | ||
Az AmigaOS további elõnyeihez tartozott az alacsony erõforrásigény. | |||
== Kickstart == | |||
Az Amiga gépek boot ROM-ját nevezik Kickstartnak. Az első Amiga modelben, az A1000-esnél a Kickstart képfájlt floppyról kellett betölteni egy speciális memóriaterületre. Az újabb modelekben már az alaplapra szerelték chip formájában. A Kickstart tartalmazza a kódot mely a hagyományos Amiga hardver és az [[Autoconfig]] bővítőkártyák inicializálásához és bootolásához szükséges, illetve az Amiga operációs rendszerének néhány részét, mint pl. az Exec, Intuition és az AmigaDOS magja. A későbbi Kickstart verziók [[IDE]], [[SCSI]] és [[PCMCIA]] vezérlést is tartalmaztak. | |||
== A rendszer részei== | |||
[[Image:Wb_13.jpg|thumb|250px|Az AmigaOS 1.3 felhasználói felülete ]] | |||
=== Workbench === | |||
A Workbench az Amiga grafikus felülete, melyet a Kickstart ROM nem tartalmaz, floppyról vagy merevlemezről tölthetjük be. A Workbench betöltése nem feltétlenül szükséges, hogy programokat futtathassunk gépünkön. | |||
A Workbench iconokkal dolgozik, akár a ma elterjedt felhasználói grafikus felületek. Különleges és egyedi tulajdonsága, hogy képes több képernyő kezelésére, melyek egymás mögött (alatt) helyezkednek el és lapozhatunk közöttük. | |||
=== AmigaDOS === | |||
Az AmigaDOS a rendszer diszk vezérlését valósítja meg. Magában foglalja a fájlrendszereket a fájl és könyvtárkezelést, parancssoros kezelői felületet, konzol ablakokat, stb. | |||
Az AmigaOS 1.x -ben az AmigaDOS egy BCPL-ben írt TRIPOS port volt, melyet a MetaComCo készített. A második generációs AmigaOS-ben az AmigaDOS-t teljesen újraírták C-ben és Assembly-ben, megtartva a kompatibilitást. | |||
== Az új generáció == | |||
[[Image:Wb_40.jpg|thumb|250px|Az AmigaOS 4.0 Final felhasználói felülete]] | |||
A közelmúltig az AmigaOS-nek három generációja volt (1.x, 2.x, 3.x), mindegyik generáció szorosan követte az [[Amiga]] gépek fejlődését és kínált a hardver bővülésével és erődödésével összhangban új funkciókat és lehetőségeket. Ezzel együtt járt azonban, hogy a rendszer szorosan kötődött a hardverhez, és főképp az [[M68K]] processzorcsaládhoz. Mivel a [[Motorola]] az [[M68K]] fejlesztését beszüntette az [[Amiga]] felhasználóiban megszületett az igény, hogy az AmigaOS-t függetlenítsék a régi hardvertől és váltsanak [[PowerPC]] architektúrára. Így született meg az AmigaOS 4.0, melyet jelenleg a Hyperion VOF nevű cég fejleszt az [[Amiga Inc.]] licence alapján. | A közelmúltig az AmigaOS-nek három generációja volt (1.x, 2.x, 3.x), mindegyik generáció szorosan követte az [[Amiga]] gépek fejlődését és kínált a hardver bővülésével és erődödésével összhangban új funkciókat és lehetőségeket. Ezzel együtt járt azonban, hogy a rendszer szorosan kötődött a hardverhez, és főképp az [[M68K]] processzorcsaládhoz. Mivel a [[Motorola]] az [[M68K]] fejlesztését beszüntette az [[Amiga]] felhasználóiban megszületett az igény, hogy az AmigaOS-t függetlenítsék a régi hardvertől és váltsanak [[PowerPC]] architektúrára. Így született meg az AmigaOS 4.0, melyet jelenleg a Hyperion VOF nevű cég fejleszt az [[Amiga Inc.]] licence alapján. | ||
A lap 2007. május 17., 08:12-kori változata
A Commodore Amiga gépek natív operációs rendszere, mely az Exec nevű kernelen alapszik és két alapvető részből áll. Az AmigaDOS-ból és a Workbench grafikus felületből.
Ismertető
Az AmigaOS (és az Amiga) fejlesztését a Jay Miner által alapított Hi-Toro nevû cég kezdte el az 1980-as évek elején. Az első verzió (1.0) az Amiga1000 géppel látott napvilágot 1985-ben. Ez volt az elsõ olyan, nagyközönség számára készült operációs rendszer, amely több feladatot volt képes egyszerre ellátni (pre-emptive multitasking) és grafikus kezelõi felülettel (GUI) rendelkezett. Az AmigaOS további elõnyeihez tartozott az alacsony erõforrásigény.
Kickstart
Az Amiga gépek boot ROM-ját nevezik Kickstartnak. Az első Amiga modelben, az A1000-esnél a Kickstart képfájlt floppyról kellett betölteni egy speciális memóriaterületre. Az újabb modelekben már az alaplapra szerelték chip formájában. A Kickstart tartalmazza a kódot mely a hagyományos Amiga hardver és az Autoconfig bővítőkártyák inicializálásához és bootolásához szükséges, illetve az Amiga operációs rendszerének néhány részét, mint pl. az Exec, Intuition és az AmigaDOS magja. A későbbi Kickstart verziók IDE, SCSI és PCMCIA vezérlést is tartalmaztak.
A rendszer részei
Workbench
A Workbench az Amiga grafikus felülete, melyet a Kickstart ROM nem tartalmaz, floppyról vagy merevlemezről tölthetjük be. A Workbench betöltése nem feltétlenül szükséges, hogy programokat futtathassunk gépünkön. A Workbench iconokkal dolgozik, akár a ma elterjedt felhasználói grafikus felületek. Különleges és egyedi tulajdonsága, hogy képes több képernyő kezelésére, melyek egymás mögött (alatt) helyezkednek el és lapozhatunk közöttük.
AmigaDOS
Az AmigaDOS a rendszer diszk vezérlését valósítja meg. Magában foglalja a fájlrendszereket a fájl és könyvtárkezelést, parancssoros kezelői felületet, konzol ablakokat, stb. Az AmigaOS 1.x -ben az AmigaDOS egy BCPL-ben írt TRIPOS port volt, melyet a MetaComCo készített. A második generációs AmigaOS-ben az AmigaDOS-t teljesen újraírták C-ben és Assembly-ben, megtartva a kompatibilitást.
Az új generáció
A közelmúltig az AmigaOS-nek három generációja volt (1.x, 2.x, 3.x), mindegyik generáció szorosan követte az Amiga gépek fejlődését és kínált a hardver bővülésével és erődödésével összhangban új funkciókat és lehetőségeket. Ezzel együtt járt azonban, hogy a rendszer szorosan kötődött a hardverhez, és főképp az M68K processzorcsaládhoz. Mivel a Motorola az M68K fejlesztését beszüntette az Amiga felhasználóiban megszületett az igény, hogy az AmigaOS-t függetlenítsék a régi hardvertől és váltsanak PowerPC architektúrára. Így született meg az AmigaOS 4.0, melyet jelenleg a Hyperion VOF nevű cég fejleszt az Amiga Inc. licence alapján.
Az AmigaOS4-et a PowerPC-re való portoláson túl felbővítették egy sor olyan funkcióval, melyet az átlag felhasználó joggal vár el egy mai operációs rendszertől. A teljesség igénye nélkül:
- TCP/IP stack, teljesen szabadon beállítható tûzfallal és IP szûrõvel, PPPoE, DHCP és SSL támogatással
- FFS2 fájlrendszer natív 64-bites címzéssel a nagy merevlemezek és média támogatására
- AVI, DivX, MPEG4 és a QuickTime formátumot támogató videolejátszó
- Amiga, Sega, PlayStation játék kontrollerek támogatása egy standardizált inputon keresztül
- Vizuálisan is feljavított program indító alkalmazás, animált ikonok támogatása, áttetszõség stb.
- Új betűtípus kezelő mely támogatja a TrueType, PostScript és a Windows betûtípusait