Amiga
A Commodore cég termékcsaládja, azonban nem eredeti Commodore fejlesztés, hanem vásárolt licenc alapján került a cég termékvonalába (az Amiga szó spanyolul "barátnő"-t jelent). Fő tervezője Jay Miner, aki korábban az Atarinál tervezett különböző 8 bites számítógépeket és videójátékokat.
Felépítés
Az első Amiga, az Amiga 1000, 1985-ben jelent meg. Képességei akkori szemmel lenyűgözőek voltak és még ma is tiszteletet parancsoló. A gépben egy 32 bites Motorola 68000 CPU, 256K RAM, DD-s floppy meghajtó és az Amiga legendás erejét adó, női neveket viselő chipset található. Az Agnus nevű chipben lapul az Amiga két nagyágyúja a Copper és a Blitter, amely két grafikus kooprocesszor. A Copper valódi processzor, programot lehet rá írni amelyet copper-listának hívunk. Fő feladata a CPU tehermentesítése a grafikával kapcsolatos műveleteknél. A Blitter pedig egy fejlett DMA áramkör, amely igen nagy sebességgel képes a képmemória tartalmát módosítani, mozgatni, vagy azon logikai műveletet végezni. A Denise nevű chip felelt a tényleges kép előállításáért, egyidejűleg maximum 4096 szín megjelenítésére képes, valamint két egymástól független ún. playfieldet is kezel. Ezeken felül 8 db színes, függőlegesen korlátlan magasságú sprite is rendelkezésre áll. Végül a Paula nevű chip felelt az I/O műveletekért, a négy független digitális hangcsatorna megszólaltatásáért, valamint a floppykezelésért. A chipset az évek során folyamatos fejlesztéseken ment át, amely végül az 1992-ben az Amiga 1200-ban és Amiga 4000-ben bevezetésre került AGA chipsetben csúcsosodott ki. Ebben a chipsetben lecserélték az Agnus - Denise párost a Lisa - Alice párosra, amely felülről kompatibilis volt ugyan, de jócskán megnövelte a gép lehetőségeit. Immár alapból 2MB videó memóriával rendelkezett, valamint képes volt a 24 bites palettáról egyidejűleg 262144 szín megjelenítésére.
Géptípusok
Az Amigákat három nagy családra oszthatjuk. Az egyikbe az Amiga 500, 600 és 1200 típusszámú gépek tartoznak. Ezek a jól ismert hobbiszámítógépek, billentyűzet alá épített kivitelben. A következő családot az Amiga 2000, 3000 és 4000 típuszámú gépek alkotják, ezek professzionális felhasználásra készültek, gyárilag nagyméretű dobozzal, és 3-7 ún. Zorro bővítőslotot találhatunk bennük, amely az Amigák saját bővítőkártya szabványa. Végül a harmadik kategóriát a fenti kettőbe nem elhelyezhető gépek alkotják, ide tartozik az Amiga 1000, a CDTV és a CD32 is. A CDTV egy Amiga 500 és egy CD-deck házasságából született mint a világ első gyárilag CD-ROM-al szállított számítógépe. Célját tekintve otthoni szórakoztatóközpontnak szánták. A CD32 pedig a világ első 32 bites konzolja volt. A Commodore csődje után a német Escom AG egy rövid ideig még gyártotta az Amiga 1200 és az Amiga 4000T típusokat.
Bővítések
Az Amigákba már a Commodore is bővítőkártyák széles választékát kínálta az SCSI-vezérlőktől a nagyobb felbontásokat támogató grafikus kártyákon és hálózati kártyákon át az M68K család különféle tagjait felvonultató CPU és memória bővítésekig. A Zorro slotok rendelkeznek ún. AutoConfig funkcióval, amely kb. a Plug'n'Play megfelelője volt és képessé tette a gépet a bővítőkártyák jumperelés nélküli konfigurációjára. Érdekes még megemlíteni, hogy az Amiga 600 volt a világ első PCMCIA bővítő slottal szállított gépe. A Commodore megszűntével az új bővítőkártyák száma nem csökkent és főleg német cégek az USB kártyáktól és a TV-tunertől, a 3D gyorsítókon és a kétprocesszoros 68060+PowerPC kártyákon át a PCI-s alaplapkiegészítésig a legkülönfélébb elvetemült bővítéseket kínálták az hűséges Amigásoknak. Bár a régi gépek egyre felgyorsuló elöregedésével a tendencia inkább az új PowerPC-s alaplapok készítése felé tolódott el, mint amilyen pl. az AmigaOne és a Pegasos, egy teljesen felbővített Amiga ha nyers teljesítményben nem is, használati értékben még ma is bátran versenyre kelhet egy átlagos PC-vel.
Operációs rendszerek
AmigaOS
Az Amigák operációs rendszere a zárt forrású AmigaOS, amelyet korábban Workbenchnek is hívtak. Valójában a Workbench csak a rendszer egyik fele, a másik fele a gépek mélyén ROM-ban található Kickstart, amely így ellátta egy BIOS feladatait is. Az AmigaOS egy pre-emptív multitaszkos operációs rendszer, és az alatta futó hardverhez hasonlóan évekkel megelőzte korát. Fő jellemzői a flexibilitás és modularitás, valamint a gyorsaság. Bár az AmigaOS-t elsősorban kiváló GUI-járól ismerik, az operációs rendszernek teljes értékű parancssora is van, amely a CP/M és az UNIX rendszerek parancssorának és parancskészletének sajátos keveréke jellemez. Beépitett script nyelve az ARexx. Az AmigaOS merevlemez formátuma az RDB amely sok szempontból fejlettebb mint más rendszerek hasonló megoldásai.
Commodore UNIX
Érdekesség, hogy a Commodore az Amiga 2000 és Amiga 3000 gépek egyes bővített változatait szállította UNIX operációs rendszerrel is, amely SCSI szalagos egységet is kezelt és rendelkezett GUI-val is.
MacOS
A Mac OS futtatására többféle virtuális-gép szoftver készült AmigaOS alá. Legelterjedtebb ezek közül az ingyenes ShapeShifter valamint a nyílt forrású Basilisk. E szoftverek lehetővé teszik akár a Mac OS 8.1 futtatását is, párhuzamosan az AmigaOS-el. Ironikus módon az Amiga nagyszerű hardvere miatt a Mac OS sok esetben gyorsabb Amigán, mint azonos processzorral szerelt Macintoshon.
Más rendszerek
Napjaink nyílt forrású operációs rendszerei közül a Linux és a NetBSD is fut Amigán, valamint az OpenBSD korábbi változatai is elérhetőek. Ezek az operációs rendszerek a fontosabb bővítőkártyák legnagyobb részét is támogatják.
Nem csak hobbigép
Az Amiga filmiparban is jelentős szerepet játszott, többek között a talán még ma is ismert Babylon 5 és SeaQuest DSV című sorozatokat, a Star Trek egyes epizódjait, a Terminator II és a Jurassic Park egyes jeleneteit is Amigákkal renderelték. Ezen kívül számos rajzfilm készítéséhez használtak részben vagy teljesen Amigákat. A videófeldolgozásra és renderelésre használt Amigáknak hamar elengedhetetlen kelléke lett a Video Toaster nevű bővítőkártya, amely egy MIPS RISC processzor nyers erejét egyesítette az Amigák eleganciájával és az Amiga chipset remek grafikai képességeivel. A 3D grafikával foglalkozók körében mai napig legendákkal övezett Lightwave nevű szoftver is Amigán tette meg első lépéseit.
Ezeken kívül a mai napig rengeteg Amigát használnak kis videóstúdiókban vágásra, képújságok működtetésére, vagy feliratozásra, hiszen ezek a feladatok a hazai pályát jelentenek az Amiga chipsetnek amely a videózásban elterjedt PAL és NTSC üzemmódokban különösen gyors, ráadásul a mivel ezekre a felbontásokra született, a képminősége is jobb mint az olcsón beszerezhető PC-s videó eszközöknek, amelyek a VGA felbontások konverziójával hozzák létre a képet.
A közösség
Az Amiga sok embernek jelentett olyan különleges élményt, egy másféle gondolkodásmódot, amelyet sehol másutt nem talált meg napjaink számítástechnikájában. Ennek köszönhetően a felhasználók ragaszkodnak a gépükhöz és az operációs rendszerhez. Ez pedig melegágya a hobbifejlesztéseknek és egy szorosan összetartó közösségnek. Az Amigás közösség igen aktív és a napjainkban is nagyrészt hobbiból készülő szoftver- és hardverfejlesztések eredményeit az akár évente többször is megrendezésre kerülő találkozókon osztják meg egymással.
A jövő
Bár sokak szemében halott platform, az Amiga köszöni szépen jól van, és készül a jövőre. Az öreg Amigák lassanként polcokra, gyűjteményekbe és múzeumokba kerülnek, de már itt a következő generáció, amely ha a hardverket nem is, az általuk hordozott örökséget mindenképpen át szeretné menteni a következő évszázadra is. Az AmigaOS továbbfejlesztésének jogait birtokló Hyperion Entertainment és Amiga Inc. elkészült az AmigaOne alaplapokon futó AmigaOS 4-es verziójával, valamint a Pegasos/MorphOS páros és a nyílt forrású AROS projekt személyében két évek óta életképes alternatívája is létezik a "hivatalos" vonalnak.
Az egy ideje fennálló hardver hiányt most megtörni látszik az olasz ACube Systems Srl, mely forgalmazni kezdte a SAM440EP nevű PowerPC-s alaplapot, ami platformjául szolgálhat az újgenerációs amigás rendszereknek.
Emulátorok
